4.Fejezet: Vámpír a hódolóm...

-Ismeritek egymást?-Nézett Paulra majd rám Seth.

-Nem...Vagyis...Leah gondolataiban láttam...-Hebegte Paul majd hátrálni kezdett.Egyre erősebb remegési hullámok törtek rá...

-Paul...-Mondta Seth.

De már késő volt...Paulból kitört a farkas.Acél-szürke bundája szinte csillogott a napfényben.

-Uram Isten!-Sikoltottam fel majd hátrálni kezdtem.Ekkor rohant ki a házból Sam, Leah és még néhány fiú és Emily.

Paul farkas megfordult és berohant az erdőbe.Én értetlenül, remegve az idegtől bámultam utána...

-Istenem!Katie jól vagy?-Rohant oda hozzám Leah.

-I-igen...Asszem...-Bólogattam.-Még egyben vagyok...-Dadogtam.

-Mit keresel itt?-Kérdezte Leah miközben indultunk be a házba.

-Csak...Sammel kellett volna beszélnem.-Mondtam.Sam rám nézett.

-Miről?-Kérdezte Sam elcsodálkozva.

-Egy vámpírról...vagyis az osztálytársamról...-Mondtam.

-Mi van?!-Kérdezte Leah döbbenten.-Egy vámpír az osztálytársad?

-Nem csak az osztálytársam...Az egyik legjobb barátom...És ő...többet érez irántam barátságnál...-Mondtam.

-Hogy hívják?-Kérdezte Sam miközben leült mellém.

-Adam...Adam Speers.-Mondtam.-Meg fogjátok...ölni?

-gen.Attól tartok...Mivel Ő emberi vért iszik...Félő hogy...Ő támadja és öli meg az embereket...-Bólintott Sam.

-Nem tudom ezt elhinni...Adam...Nem tenne ilyet...-Ráztam meg a fejemet.Adam...jó...-Mondtam.

-Hány vámpírra mondod ezt?Mit akarsz hogy hány ember haljon meg általa?!-Emelte fel a hangját Sam.

-Én...nem...-Mondtam majd kitört belőlem a sírás.

-Sam!-Pirított rá Samre Emily és Leah egyszerre.

-Nyugi kislány...-Ölelt magához Leah.-Nem lesz baj...Jobb lesz így.

-Nem Leah...Nektek lesz jobb így!-Mondtam majd leráztam magamról és kirohantam a kocsimhoz...

-Hé!Mi a baj?-Ugrott félre előlem Paul.

Bepattantam a kocsimba és elhajtottam...

-Nem ölhetik meg!Nem engedem!Nem hagyom hogy megöljék az egyik legjobb barátomat!-Mondtam magamnak.

Betettem az Evanescence CD-met és max hangerőn hallgattam a Goning Under-t.

Gyorsan hajtottam, de nem érdekelt.

Amikor haza értem kiszálltam, bezártam a kocsit és bementem a házba.

Becsaptam az ajtót és neki dőltem.Lekuporodtam a földre és fejemet felhúzott térdeim közé fektetve sírtam...

-Hé...Mi a baj, Katie?-Szólalt meg egy ismerős hang előttem.

Adam...

-Menny el, Adam...-Mondtam halkan.-Egyedül szeretnék lenni...

-Nem.-Rázta meg a fejét.-Nem hagylak itt így.-Mondta majd leült mellém.-Mi a baj?

-Még kérded?!A legjobb barátnőm vérfarkas...A legjobb barátom pedig...-Nyeltem nagyot.-Vámpír...Aki embereket öl.-Mondtam.

-Ezt is Ők mondták ugye?!Azok az átkozott korcsok...-Mondta Adam dühösen...

-Nem.Nem korcsok és én találtam ki...A szemed vörös ami azt jelenti ember véren élsz...Ők rád vadásznak...Nem érted?!Meg fognak ölni...Legfőképp...Paul vadászik Rád...-Mondtam lehajtott fejjel.